☰ Érettségi vizsga - Számítástechnika és informatika

Érettségi vizsga - Számítástechnika és informatika

Vizsgakérdések és válaszok


  1. A számítógép hardvere
    (kimeneti egység, bemeneti egység, belső memória, külső memória, ...)
    • Bemeneti egységek
    • Nyomtatók
    • Belső memóriák
    • Adattárolók

    Válaszok

    • Bemeneti egységek
      Bemeneti egységeknek nevezzük a számítógép azon tartozékait, melyekkel a külvilágbeli információkat a számítógépes rendszernek digitális formában adják át. Bemeneti egységtípusok:
      • billentyűzet
      • egér
      • scanner
      • mikrofon
      • webkamera
      • digitális fényképezőgép vagy digitális kamera
      • CD/DVD olvasó
      • digitalizáló tábla

    • Kimeneti egységek
      Kimeneti egységnek nevezzük a számítógép azon tartozékait, melyek segítségével a digitális formátumú adatokat emberek számára olvasható, látható, illetve hallható információkká alakítják át. Kimeneti egységtípusok:
      • képernyő
      • különböző nyomtatók (mátrix, tintasugaras, lézeres)
      • vetítő (projektor)
      • hagszóró
      • fülhallgató

    • Belső memóriák
      A számítógép belső memmóriáját 2, esetleg 3 dolog alkotja; a RAM a HDD és opcionálisan egy SSD. A RAM (Random Access Memory) csak ideiglenesen tárolja az információkat (míg például be nem zárunk egy programot, mely benne tartozózkodott, vagy meg nem szüntetjük a RAM energiaellátását). A HDD és az SSD ellenben a RAMmal addig tárolja az általunk megadott információkat és adatokat, amíg mi az manuálisan le nem töröljük, avagy fizikai sérülés nem történik az elemen. Belső memóriafajták:
      • Random Access Memory (RAM)
      • HDD (Hard Disk Drive)
      • SSD (Solid State Drive)
      • ROM (Read-Only-Memory) - Csak olvashatóak az információk, módosítani, hozzáadni, kibővíteni nem lehet, mivel nem lehet írni a memóriába
      • cache - Rejtett memória, mely a mikroprocesszorban található, kis mennyiségű adat rövid idejű tárolására szolgál.

    • Külső memóriák
      Külső memóriának nevezhetjük az adathordozókat, melyek megkönnyítik az adatok szállítását. Legismertebb adathordozók:
      • flopy
      • CD (Compact Disc)
      • DVD (Digital Versatile Disc)
      • USB adathordozó (Pendrive)
      • SD memóriakártya (+különböző variációk; microSD, miniSD, stb.)
      • külső merevlemez
      • blue-ray
      • szalagos magnókazetta vagy videókazetta
      • okostelefonok

    • Nyomtatók
      A nyomtatók olyan kimeneti egységek, melyek a digitális információt megjelenítik általában papíron, pontosabban nem elektronikus formában. Nyomtatófajták:
      • lézeres nyomtató
      • tintasugaras nyomtató
      • mátrixnyomtató

  2. Számítógéphálózatok
    (topológiák, felosztások, modem, Internet és szolgáltatásai)
    • A számítógép hálózatok szerepe és területi lefedettsége szerinti felosztása
    • Adatátviteli közegek
    • Hálózat kiépítése

    Válaszok

    • A számítógép hálózatok szerepe és területi lefedettsége szerinti felosztása:
      • WAN (Wide Area Network) [Kontinensek közötti hálózat]
      • MAN (Metropolitan Area Network) [Nagyvárosok, országok közötti hálózat]
      • LAN (Local Area Network) [Otthoni, irodai, helyi hálózat]

    • Adatátviteli közegek
        Vezetékes adatátviteli közegek
      • csavart érpár (UTP - Unshielded Twisted Pair, STP - Shielded Twisted Pair, ...)
      • koaxiális kábelek
      • üvegszálas kábelek
      • telefon kábelek
        Vezeték nélküli adatátviteli közegek
      • Infravörös, lézer átvitel
      • Rádióhullám
      • Szórt spektrumú sugárzás
      • Műholdas átvitel
      • bluetooth

    • Hálózat kiépítése
      A hálózat kiépítéséhez szükségesek a következő elemek:
      Ethernet kártya, fali csatlakozás, kábelcsatorna, UTP kábel, patch panel, RJ45 jack csatlakozó, switch, router, szerver, rack szekrény. A kiépített hálózat a következő topológiák szerint lehetséges (leggyakrabban csillag struktúra szokott jelen lenni a helyi hálózatokban):
      • A ring elrendezésben minden számítógéphez két másik számítógép csatlakozik. Abban az esetben, ha egy helyen megszakad a hálózat, akkor hálózat továbbra is tud működni.
      • A mesh hálózatban a ring csatlakozási kört +1 csatlakozással erősítjük meg, valamint egy különálló számítógépet egy másikon keresztül csatlakoztatunk a hálózatba.
      • A star nevezetű hálózatban egy eszköz szerepel a központban, melyhez csatlakozik a többi, így ha egy szál megszakad, a többi zavartalanul működhet.
      • Fully connected - itt minden számítógép össze van kötve a többivel. Nagyban gyorsítja a kommunikáció sebességét.
      • A vonal (line) alapú hálózat nagyon hasonlít a ringhez, viszont a két véglet nincs egymáshoz csatlakoztatva. Elavult technológia.
      • A tree nevű hálózat nagyban hasonlít a vonalhoz, viszont az egyes hálózati tagokhoz más számítógépek is csatlakoznak, és így kommunikálnak a hálózat többi tagjával.
      • A bus hálózatban létezik egy fő-szál, melyhez csatlakozhatnak a számítógépek, vagy hálózatok. Amint megszakad egy szál, rögtön tudni lehet, hogy a hiba.

  3. Számítógépes grafika alapjai
    • Vektorgrafika jellegzetességei
    • Rasztergrafika
    • Képformátumok
    • Színmodellek

    Válaszok

    • Vektorgrafika jellegzetességei
      Ennél a képtípusnál képpontok helyett egyenleteket tartalmaz a kép. Ez az eljárás során rajzelemeket, mint például pontokat, egyeneseket, görbéket és sokszögeket használunk képek leírására. Meghatározhatjuk még a kép helyét, méretét, irányítását, színét, stb. Megjelenítéskor a program értelmezi az utasításokat, kialakítja az ábra bittérképes ábráját és felrajzolja azt a képernyőre. A kapott kép jól is szerkeszthető, mivel az egymás mögötti objektumok kiválóan elmozdíthatóak, illetve átszerkeszthetőek. A vektorgrafika jellemzői:
      kisméretű grafikus fájlok vonalas ábrák az ábrával egyszerű műveletvégzés nincs torzítás bármilyen méretre nagyíthatjuk a rajzot, nem lesz kockás, mint a nagyított bitmap fájl.
      Felhasználása:
      Logók, ábrák, szórólapok, névjegyek, illetve ahol fontos a tökéletes minőség, és a készült grafikára változó méretekben van szükség.
      Előnye:
      a minőség nem romlik nagyításkor, könnyen szerkeszthető.
      Hátránya:
      erős processzor-igény, bonyolult szerkezet, lassú feldolgozhatóság.
      Tipikus vektorgrafikus szoftverek:
      CorelDraw, Adobe Illustrator, AutoCad...
      A leggyakoribb vektorgrafikus formátumok:
      EPS, WMF, CDR, DFX, SVG.

    • Rasztergrafika
      Nevezik még bittérképesnek, vagy pixelgrafikusnak is. Lényege, hogy a használni kívánt kép minden egyes pontjáról külön-külön eltárolják, hogy milyen színű, vagyis a képet képpontokként kezelik.
      A rasztergrafikus kép jellemzői:
      Felbontás:
      Ez a tulajdonsága adja meg, hogy hány pontból áll össze a kép. Két számmal, a vízszintes és a függőleges pontok számával adják meg. Mértékegysége a ppi (pixel per inch). Például az 100 ppi azt jelenti, hogy egy inchnyi hosszon 100 képpont található. Minél nagyobb a felbontás, annál jobb minőségű a kép, annál jobban nagyítható.
      Színmélység:
      Megmondja, hogy hányféle szín használható a képen. Egy bites kép esetén kétféle (általában fekete-fehér), de 8 bitnél már 256 féle szín használható.
      Képméret:
      Megadja, hogy összesen hány pontból áll a kép. (pl. 1600*1200)
      A kép háttértárolón elfoglalt mérete a fenti két tulajdonságtól függ. Minél nagyobb a felbontás, és minél nagyobb a színmélység, annál nagyobb a kép tárolásához szükséges tárhely is.
      Előnye:
      könnyű és egyszerű adatszerkezet, gyors feldolgozhatóság.
      Hátránya:
      nagy méret, rögzített felbontás, nagyításnál a minőség romlik.
      A leggyakoribb bittérképes állományok:
      BMP, JPG, PNG, TIFF.

    • Képformátumok
      A képformátumok a számítástechnikában használt képkódolási eljárásokat jelentik. A képeket is kódolni kell ahhoz (mint ahogy minden információt), hogy a számítógépek által feldolgozhatóak legyenek. Vannak olyan képformátumok, amelyek tárolják a képek minden információját, valamint olyanok, amelyek tömörítést végeznek. A különböző képformátumok a képek tárolására és továbbítására szolgálnak. A képeket a számítógép képpontok, azaz pixelek formájában tárolja.

    • Színmodellek
      A képpontok nem a legkisebb összetevők: minden képpont három kisebb pontból áll össze (256-256-256 féle árnyalatából), amelyek közül az egyik a vörös, a másik a zöld, a harmadik pedig a kék színösszetételt adja. Minden más színt e három alapszín additív (tehát a három alapszín egyforma keverése fehér, hiányuk fekete színt eredményez) keverésével állítható elő, amit RGB színkeverésnek nevezünk. Ez a név a színek angol megfelelőinek rövidítéseiből származik: RedGreenBlue. A nyomdai grafikákhoz általánosan a CMYK színtér használatos. Itt a kép a szorosan egymás mellé tett festékpöttyökről visszaverődő fény színéből áll össze. A megjelenő szín a Cyan Magenta Yellow (Világoskék Magenta Sárga) színek fedésének az eredménye, a színek kivonódnak egymásból és mivel e három szín összességében nem adja ki a teljesen feketét, hozzáadódik a Key (Kulcsszín) a fekete.
      A CMYK színkódolásnál azt kell megadni, hogy az adott szín milyen mértékben tartalmazza az összetevő színeket.
      Képeinket/ábráinkat két igen eltérő formátumban tárolhatjuk. Az egyik a bittérképes vagy más néven raszteres formátum, a másik pedig a vektorgrafikus formátum.

  4. A program életútja
    • Tervezés
    • Tesztelés
    • Adminisztráció
    Még nincs válasz...

  5. Programozási nyelvek csoportosítása:
    • A fordtás módja alapján:
      • Compilerek
      • Interpreterek
    • Felhasználási terület alapján:
      • Általános
      • Speciális (prolog-logikai programozás)
    • A problémamegoldás alapján:
      • Procedurális
      • Nem procedurális
    • A számítógép architektúrájához való közelség alapján:
      • Magas szintű nyelvek
      • Alacsony szintű nyelvek
    Még nincs válasz...

  6. A kettes és tízes számrendszerek, átalakítás
    • A kettes és a tízes számrendszer bemutatása
    • Átváltás a kettes számrendszerből a tízesbe
    • Átváltás a tízes számrendszerből a kettesbe

    Válaszok

    • A kettes és a tízes számrendszer bemutatása
      A kettes számrendszer (illetve bináris számrendszer) olyan számrendszer, ami két számjeggyel ábrázolja a számokat, az arab számírásban (0,1). Mivel digitális áramkörökben a számrendszerek közül a kettes a legegyszerűbb, a modern számítógépekben (illetve bármely elektronikai eszközben,mely számitásokat végez) kivétel nélkül ezt használják.
      A kettes számrendszer helyiértékes számrendszer:ez azt jelenti,hogy jobbról balra haladva minden egyes számjegy a 2 egyel nagyobb hatványát fejezi ki.A szám értékét úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk azokat a kettő-hatványokat, amelyek helyiértékénél 1 áll. (A nulla helyek értelem szerűen kiesnek).
      A tízes számrendszerben, melynek másik megnevezése a decimális számrendszer, az egyes számjegyek azt jelölik, hogy a tíz különböző hatványi milyen 0 és 9 közötti együtthatókkal megszorozva adják összegül a számot. Ez a számok ábrázolásának legelterjedtebb módja. Úgynevezett helyiértékes számrendszer, azaz a tízes a számrendszer alapszáma. A legutolsó helyen álló szám saját alaki értékét képviseli, a tőle ballra levőket tízzel való szorzatuk határozza meg.

    • Átváltás a kettes számrendszerből a tízesbe

    • Átváltás a tízes számrendszerből a kettesbe
      Tízesből kettes számrendszerbe való átváltáskor az adott számot kettővel osztjuk, addig még nem érünk a nullához. A maradékot jobbról ballra olvasva írjuk le, megkapva a szám kettes számrendszerben levő értékét. Például:
      174 : 2 = 87, marad 0
      87 : 2 = 43, marad 1
      43 : 2 = 21, marad 1
      21 : 2 = 10, marad 1
      10 : 2 = 5, marad 0
      5 : 2 = 2, marad 1
      2 : 2 = 1, marad 0
      1 : 2 = 0, marad 1
      Az eredmény: 10101110

  7. A HTML és a CSS alapjai

    8. Válaszok

    • HTML
      A HTML (angolul: HyperText Markup Language, azaz hiperszöveges leírónyelv) egy leírónyelv, amivel weboldalak készülnek.
      A HTML valójában három nyelvi elemből építkezik: vannak benne elemek, címkék (angolul: tag) és attribútumok.
      A HTML tag-ek kulcsszavak amik köré hegyes zárójeleket tesznek. (<, >)

      Fontosabb tag-ok:

      • DOCTYPE - meghatározza, hogy a dokumentum tipusa HTML legyen.
      • Használata:
      • <html> és </html> Ismerteti a HTML dokumentumot.
      • <head> és </head> Információt ad a dokumentumról.
      • <title> és </title> az oldal elnevezését határozzuk meg vele.
      • <body> és </body> - Az oldalunk látható tartalmát határozhatjuk meg ezzel a taggel.
      • <h1> és </h1> A szöveg ez a két tag között címként jelenik majd meg a <body>-ban.
      • <p> és </p> - A szöveg ez a két tag között egy paragrafusként jelenik meg.

    • CSS
      A CSS jelentése Cascading Style Sheets, azaz egymásba ágyazott stíluslapok. Segítségével a HTML kódból eltávolítható minden formázás és a stíluslap (ami a formázást tartalmazza) külön szerkeszthető.
      Ha megszeretnénk változtatni az oldal kinézetét, akkor nem kell végignézni a HTML-kódot, hanem egyszerûen csak a stíluslapon belül kell dolgozni.
      Egy CSS utasításnak két fő része van: a szelektor és a deklaráció. Szelektor: az a HTML elemcsoport ami formázva lessz.
      Deklaráció: a szelektorban kiválaszott elemcsoportnak a formázása. Ennek általában több része van (paraméter, érték), ugyanis meg kell adni, hogy mit kellene a szelektorban formázni (pl. szín - color), utána pedig azt, hogy lessy formázva (pl. fehér - white).
      A leggyakrabban használt attribútumok:

      • background-color
      • color
      • text-align
      • padding
      • font-size
      • width
      • height


  8. Adatbázisok felosztása, relációs adatbázisok
    • Az adatbázisok felosztása
    • Relációs adatbázisok
    • A relációk típusai
    • Az adatbázis integritása
    • SQL

    Válaszok

    • Az adatbázisok felosztása
      Az adatbázis egy szervezett adathalmaz, ahol a szükséges adatghoz gyorsan és egyszerûen, keresés útján hozzá tudunk jutni.
      Az adatbázisok két fajtáját szokás megkülönböztetni, a logikai („mit tárolunk”-mit és hogyan akarunk látni az adatokból) és a fizikai („hogyan tároljuk” mit és hogyan érünk el a fizikai háttértáron) adatbázist.

      Adatbázis modellek:

      • Hieararchikus
      • hálózati
      • er (entity relationship)
      • relációs
      • objektumorrientált
      • objektum relációs
      • dokumentum
      • eav (entity-atribute-value)
      • graf

    • Relációs adatbázisok

      A relációs adatbázisok legalább egy kétdimenziós táblát tartalmaznak melyben az adatok oszlopokban (mezők,fields) és sorokban (record-ok) vannak szervezve.

      A mezők és a recordok száma korlátlan. A mezőknek szükséges megadni az elnevezést és az adattípust. A mező elnevezése utal a mező tartalmára. A mezőben tárolandó adat fajtája fogja meghatározni a mező adattípusát.

      A rekord a teljes mezőkészletet magában foglalja, függetlenül attól, hogy az adott mezők tartalmaznak-e értékeket.

      A legkisebb adatmennyiség a táblában a mező, ami az oszlop és a sor metszőpontján helyezkedik el. A mezők névvel és tipussal rendelkeznek.


    • A relációk típusai
      Az egyes oszlopoknak kötelezõ adattípust adni. A relációs adatbázisokban leggyakoribb adattípusok:
      • szám (NUMBER)
      • rögzített hosszúságú karakteres (CHAR)
      • változó hosszúságú karakteres (VARCHAR)
      • dátum (DATE)
      • idõ (TIME)
      • dátum és idõ (TIMESTAMP)
      • nagyméretû karakteres (long varchar – character large object – CLOB)
      • nagyméretû bináris (long binary – binary large object – BLOB)

    • Az adatbázis integritása
      Annak a feltételnek a megléte, hogy az adat helyes, és semmiféle mûvelet, mint például adatátvitel, tárolás, visszaállítás nem károsította meg az eredeti adatot.

    • Az SQL egy szabványos programnyelv, mely biztosítja az adatbázishoz a hozzáférést és kezelést. SQL - Structured Query Language. Az SQL az adatbázis felé lekéréseket tud végrehajtani, adatokat kaphat, hozzáadhat és törölhet rekordokat az adatbázisban, tudja rendszerezni az adatbázist, adatbázisokat és azokban új táblákat tud létrehozni, az adatbázisban a hozzáférési jogokat tudja szabályozni a táblákhoz, procedurákhoz és nézetekhez.

      Egy web oldal kidolgozásához mely az adatbázis adatait képes kimutatni szükségesek a következők:

      • Adatbáziskezelő program (RDBMS mint MS Access, SQL Server, MySQL)
      • A server oldalon végrehajtandó skript-ek mint PHP vagy ASP
      • SQL alkalmazaása a kívánt adatok lekéréséhez
      • HTML/CSS alkalmazása