3. osztály - Számítástechnika és informatika
Objektumorientált programozás - elmélet
Pascal
A Pascal programnyelv Niklaus Wirth Svájci profesor fejlesztése. A programnyelvet Francia fizikus, matematikus és filozófus Blaise Pascal-ról nevezte el. Blaise Pascal találmánya az első mechanikus számológép mely számok összeadását tudta elvégezni. A Pascal programnyelv 1965.-ben lett először bemutatva, amíg az első vátozata 1968.-ban látott világot és Fortran (Formula Translator) programnyelv fordító segítségével dolgozott. A program második változata már magában Pascal-ban lett megírva és 1971.-ben lett bemutatva. 1974.-ben jelent meg a program változata melyet a program kezdetének tekintik és azóta ezt programot mint szabványt tekintik.
Ugyanakkoriban (1972) az Amerikai Denis Ritchie fejleszti a C programnyelvet mely ugyanazokon a procedurális és strukturális alapokon van mint a Pascal, csak bővebb lehetőségekkel az adattipusokkal ami takarékosabb memóriaigénylessel történik. Amíg a C programnyelv Kenu Tomsonnak és Denis Ritchinek UNIX programozásra adott lehetőséget a hetvenes években, a Pascal UCSD változata alkalmazva lett Kaliforniai Egyetemen San Diego-ban a p-System fejlesztésére. A p-Systemet akkori nagy számú számítógépre lehetett telepíteni, mivel csak azokat a programrészeket kellet programozni melyet más gépre vittek át és őket lefordítani.
A hetvenes években a Pascal nagy népszerűséget élvez és elterjedt a programozók köreiben. Az Apple operációs rendszerek (Lisa és Macintosh) a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején Pascalban vóltak fejlesztve, a C programnyelvben nem vólt értelme fejleszteni mivel a programoknak támogatniuk kelett az adattipusokat melyeket a szabványos Pascal támogat mint maga az API (Angolul API - Application Programming Interface) is, úgyhogy az Apple operációs rendszer Pascalban lett megírva. Az 1980 évekig a Pascalt világszerte tanulmányozták az informatikai irányzatú egyetemeken.
Delphi
Programváltozatok
Windows környezet megjelenésével (később Windows operációs rendszerrel) megjelent a szükséglet Windows programok fejlesztésére is. A Borland programfejlesztő vállalat ezek feleadatok megoldására Delphi nevű programot fejlesztette ki és így követte a megadott irányzatokat a számítástechnika világában. A program fejlődése a következőképpen nézett ki:
Borland (1995−2007)
Borland Delphi
A Borland Delphi első verziója 1995-ben jelent meg, később Borland Delphi 1 néven hivatkoztak rá. A fejlesztőkörnyezet egy korai példája a gyors alkalmazásfejlesztés integrált eszközeinek. Ez a verzió 16 bites Windows alkalmazások fejlesztésére készült. A Delphit a Borland Turbo Pascal for Windowsra építve fejlesztették ki. Ez a termék a Borland Turbo Pascal termékének Windows fejlesztésre készült utóda. A Borland Pascal korai verzió a Pascal programozási nyelvet támogatták, később a nyelvet kiegészítették az objektumorientált programozás támogatásával, e nyelvváltozat neve Object Pascal. A Delphi elsődleges nyelve az Object Pascal, amelynek fejlesztése folyamatosan folyt.
Borland Delphi 2
A második, 2.0-s változat, amely már a 32 bites alkalmazások készítését is lehetővé tette, 1996-ban jelent meg. Ez a verzió már a Quickreport jelentéskészítő komponenst tartalmazta, a korábbi ReportSmith helyett.
Borland Delphi 3
A Borland Delphi 3-at 1997-ben adták ki. Számos újítást tartalmazott, például COM integrációt, új Windows vezérlőket, hibakeresést segítő technológiát (Code Insight), a fejlesztéshez használható új komponenscsomagokat, statisztikai adatok megjelenítéséhez használható komponenseket.
Inprise Delphi 4
Az Inprise előnévvel megjelent Delphi 4-et 1998-ban adták ki. A fejlesztőkörnyezetet radikálisan átalakították, a fejlesztők testre szabhatták az általuk használt ablakok méretét és pozícióját. Számos egyéb újítása között említhető például a dinamikus tömbök és a Windows 98 támogatása.
Borland Delphi 5
A Borland Delphi 5 1999-ben jelent meg. Újításai között említhető a keretek (frame) támogatása, honosítási támogatás, az XML támogatása, és az ADO.
Lazarus
1999-ben indult útjára a Lazarus projekt. A projekt célja, hogy egy teljesen ingyenes IDE-t (Angolul IDE - Integrated Development Environment) adjanak a programozók kezébe. Legnagyobb előnye, hogy amennyiben nem használunk platform-specifikus megoldásokat a kód bármilyen rendszerre lefordítható. A rendszer, egyébként, a Free Pascal fordítóra alapozott.
Kylix
A Borland hivatalos Linux-ra szánt Delphi verziója 2001-ben jelent meg. Sajnos a Linux környezetben nem volt igazán hajlandóság a borsos árú termék megvásárlására. Mivel Kylix lelkét a fordítót és az IDE-vel integrált debugger forráskódját a Borland nem adta ki, a program nem volt túl sikeres a programozók körében, így a fejlesztése a 3. változata után leállt.
Borland Delphi 6
A Borland Delphi 6 2001-ben jelent meg. A verzió nem tartalmazott jelentős újításokat, kiadásának fő célja a Borland arra való törekvésében keresendő, hogy a fejlesztőkörnyezetben lehetőséget kívántak adni linuxra való fejlesztésre is.
Borland Delphi 7
A Borland Delphi 7 2002-ben jelent meg, és ezt a verziót vette használatba a legtöbb Delphi fejlesztő, e tekintetben túlszárnyalt minden más kiadást. Újításai között említhetőek a webes fejlesztés támogatásának bővítése, és a Windows XP témák támogatása. Ez volt az utolsó olyan Delphi verzió, amely használatához nem volt szükséges az internetes aktiválás.
Borland Delphi 8 (Borland Delphi 2003)
A Borland Delphi 8 2003-ban jelent meg. A kiadás egyedüli célja a .NET támogatása volt, a verzióval csak .NET alkalmazásokat lehetett készíteni. A fejlesztőkörnyezetet átalakították, hasonlatossá tették a Microsoft Visual Studiohoz. A Delphi 8 nem nyerte el fejlesztők tetszését, rossz minőségű, hibás terméknek találták, és hiányolták a natív Windows alkalmazások készítésének lehetőségét.
Borland Delphi 2005
A 2005-ben megjelent új verzióban a fejlesztők igényeinek megfelelően ismét lehetővé tették a natív Windows alkalmazások készítését. A nyelvi újítások között kiemelendő a for ... in szerkezet, amely a C# foreach-ének felel meg. A Delphi 2005, hasonlóan a korábbi verzióhoz, számos kritikát kapott stabilitási problémái miatt.
Borland Delphi 2006
Még 2005-ben kiadták a Borland Delphi 2006-ot, amely lehetővé tette a C#, a Delphi.NET és a C++ használatát, valamint a natív Windows fejlesztést.
Turbo Delphi és C++
"Developer Tools Group" amely a Borland céghez tartozott 2006. szeptember 6-án kiadta a Borland Developer Studio változatát, mellyel a Turbo név vissza lett hozva. A Turbo komplett tartalmazta Turbo Delphi-t a "Win32"-re, Turbo Delphi .NET-re, Turbo C++-t és Turbo C#-t. Minden változatnak két változata vólt: ingyenes Explorer változat mely ingyen letölthető vólt és Professional változat melynek az ára USD899 vólt az új felhasználók számára és USD399 az update, ami lényegesen olcsóbb vólt a teljes Borland Delphitől. Újdonságként alkalmazni lehetett a Professional-t üzleti alkalmazásoknál is.
Codegear Delphi 2007
A CodeGear által kiadott Delphi 2007 (kódneve: Highlander), 2007. március 16-án jelent meg, legfőbb újítása a .NET 2.0 támogatása volt.
Embarcadero (2009−)
Embarcadero Delphi 2009
2008 vége felé megjelent a Delphi 2009, vadonatúj kezelőfelülettel és a korábbi verziókban nem tapasztalt extrákkal.
Embarcadero Delphi 2010
A Delphi 2010-zel már érintés alapú grafikus felületeket is létre lehet hozni.
Embarcadero Delphi XE
2010-ben jelent meg a Delphi XE, amely támogatja az Amazon EC2-t és a Microsoft Azure-t.
Delphi Starter Edition
Embarcadero Delphi XE2
A Delphi XE2 verziója 2011 szeptemberében jelent meg, és már natívan támogatja a 64 bites alkalmazások fejlesztését. A VCL mellé újonnan bevezetett FireMonkey könyvtár segítségével a Windows mellett Apple Mac OS X, Apple iPhone, iPod Touch és iPad mobil eszközökre is lehetséges alkalmazásokat fejleszteni. Egy oldalhajtás a Delphi for PHP. Ennek segítségével a Delphiben megszokott vizuális módon tervezhetünk PHP oldalak felhasználói felületét a VCL for PHP felhasználásával.
Embarcadero Delphi XE3
2012 szeptember 4-én megjelent a RAD Studio XE3, amely tartalmazza a Delphi XE3 és C++Builder modulokat. A Delphi XE3 kompatibilis a 32 bites és 64 bites változatú Windows-al egyaránt (beleértve a Windows 8-at is) és támogatja a Mac OS X A Firemonkey 2/FM² framework-öt.
Embarcadero Delphi XE4
2013 április 22-én megjelent A RAD Studio XE4, amely tartalmazza a Delphi XE4, és C ++ Builder-t. Ez a verzió két új fordítóprogramot tartalmaz a Delphi mobil alkalmazások fejlesztésére.
Embarcadero Delphi XE5
2013 szeptember 12-én megjelent a RAD Studio XE5, amely magában foglalja a Delphi XE5 és C ++ Builder-t. Támogatja a következő Android rendszereket: Gingerbread (2.3.3-2.3.7), Ice Cream Sandwich (4.0.3-4.0.4) and Jelly Bean (4.1.x, 4.2.x, 4.3.x) és az iOS 7-et.
Embarcadero Delphi XE6
2014 április 15-én megjelent a RAD Studio XE6, amely tartalmazza a Delphi XE6 és C ++ Builder-t. A RAD Studio XE6 már támogatja az Android 4.4 KitKat rendszert is. Azt is lehetővé vált, hogy létrehozzunk FireMonkey mobil alkalmazásokat Android alá.
Embarcadero Delphi XE7
2014 szeptember 2-án megjelent a RAD Studio XE7, amely tartalmazza a Delphi XE7 és C ++ Builder-t. A Delphi/Object Pascal és C++ lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy kiterjesszék a meglévő Windows alkalmazásokat és újakat hozzanak létre, olyan modern alkalmazásokat, amelyek összekötik az asztali és mobileszközöket.
Embarcadero Delphi XE8
2015 április 7-én megjelent a RAD Studio XE8, amely tartalmazza a Delphi XE8 és C ++ Builder-t.
Embarcadero Delphi 10 Seattle
2015 augusztus 31-én megjelent a RAD Studio 10 Seattle, amely tartalmazza a Delphi és C ++ Builder-t.
Embarcadero Delphi 10.1 Berlin
2016. április 20-án megjelent RAD Studio 10.1 Berlin, amely tartalmazza a Delphi és C++ Builder-t. Mindkét rész natív kódot hoznak létre Windows 32 i 64-bites platformokra, OSX, iOS és Android (ARM, MIPS és X86 processzorokhoz).
Forrás Wikipedia
Algoritmusok, programok és programnyelvek
Algoritmus pontos szabályok rendszerezett sorozata mely alkalmazásával egy vagy egy teljes feladatosztály megoldható.
Programnyelv eszközök és szabályok halmaza mely egy algoritmust a számítógépen végrehajtható formában tud kifejezni.
Program az algoritmus feljegyzése programnyelvben.
A program írását programozásnak nevezik
A számítógépek tökéletesek a számtani feladatok megoldására mivel gyorsan és pontosan dolgoznak számokkal és adatokkal. Amennyiben egy feladat megoldásának a folyamatát pontosan leírják ezzel, el lett készítve vagy ki lett fejlesztve az algoritmus. Amennyiben a feladatot számítógépen kellene megoldani, az adott algoritmus alapján kell a programot leírni bármely programnyelvben.
Sok programnyelv létezik és alacsonyabb vagy magasabb színtű programnyelvként lehet őket felosztani.
Mindegyik processzorhoz sajátos programnyelvek vannak kifejlesztve. Az alacsonyabb színtű programnyelveket gépnyelvnek nevezik. A gépnyelvek közötti különbségek nagyok.
A magasabb színtű programnyelvek: BASIC, Pascal, C, C++, C#, Java, Prolog, SmallTalk, Modula 2, FORTRAN, LISP, ADA.
A programnyelveknek léteznek alcsoportjai (változatai): ANSI Pascal, Turbo Pascal, FreePascal.
Az utolsó tíz évben az elfogadott álláspont hogy legegyszerűbb első programnak megtanulni az (ANSI) Pascal-t, és segítségével elsajátítani a programozás alapjait.
Objektumorientált Programozás
Az objektumorientált programozás (angolul object-oriented programming, röviden OOP) egy programozási módszertan. Ellentétben a korábbi programozási módszertanokkal, nem a műveletek megalkotása áll a középpontban, hanem az egymással kapcsolatban álló programegységek hierarchiájának megtervezése.
Az objektumorientált gondolkodásmód lényegében a valós világ modellezésén alapul – például egy hétköznapi fogalom, a „kutya” felfogható egy osztály (a kutyák osztálya) tagjaként, annak egyik objektumaként. Minden kutya objektum rendelkezik a kutyákra jellemző tulajdonságokkal (például szőrszín, méret stb.) és cselekvési képességekkel (például futás, ugatás).
Az objektumorientált programozásban fontos szerep jut az úgynevezett öröklődésnek, ami az osztályok egymásból való származtatását teszi lehetővé: a kutyák osztálya származhat az állatok osztályából, így megörökli az állatok tulajdonságait és képességeit, valamint kibővítheti vagy felülírhatja azokat a kutyák tulajdonságaival, képességeivel.
Az Objektumorientált Programozás alapelvei
Az Objektumorientált Programozás (Object Oriented Programming = OOP) a természetes gondolkodást, cselekvést közelítő programozási mód, amely a programozási nyelvek tervezésének természetes fejlődése következtében alakult ki. Az így létrejött nyelv sokkal strukturáltabb, modulárisabb és absztraktabb, mint egy hagyományos nyelv.
Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez:
- Egységbezárás (Encapsulation)
- Öröklés (Inheritance)
- Többrétűség (Polymorphism)
Egységbezárás
Azt jelenti, hogy az adatstruktúrákat és az adott struktúrájú adatokat kezelő függvényeket (módszereket) kombináljuk. Azokat egy egységként kezeljük, és elzárjuk őket a külvilág elől. Az így kapott egységeket objektumoknak nevezzük.
Öröklés
Azt takarja, hogy a meglévő objektumokból levezetett újabb objektumok öröklik a definiálásukhoz használt alap objektumok egyes adatstruktúráit és függvényeit, ugyanakkor újabb tulajdonságokat is definiálhatnak, vagy régieket újraértelmezhetnek.
Többalakúság (polimorfizmus)
Egy adott tevékenység (módszer) azonosítója közös lehet egy adott objektum hierarchián belül, ugyanakkor a hierarchia minden egyes objektumában a tevékenységeket végrehajtó módszer implementációja az adott objektumra nézve specifikus lehet.
Ablakokon alapozott programok
A programozási alapelvek régebben lettek lefektetve az első számítógépek megjelenésétől. Az utasítások megadása különbözteti meg az operációs rendszereket:
- Parancssor (DOS, UNIX)
- Grafikai (Windows –ok)
A Windows operációs rendszer nagy újdonságokat hozott megjelenésével:
- grafikai munkafelület (grafical interface),
- több program egyidejű végrehajtása (multitasking)
- többfelhasználói munkalehetőség a számítógépes hálózatban.
Az operációs rendszer minnél jobb kihasználása céljából a programozók rá lettek kényszerítve hogy változtassanak módszereiken melyekkel a számítógépes feladatok régebben oldották meg.
A Windows megjelenéséig a felhasználó és a program közötti kommunikáció igen összetett és bonyolult volt. Minden programgyártónak sajátos ötletei léteztek a felhasználói felület kiépítéséről. A felhasználó volt az akinek alkamazkodni kellett a programgyártóhoz.
A korszerű operációs rendszereknél amilyen a Windows is, a felhasználói felület unifikálva van olyan módon hogy egyszerű legyen a kommunikáció a felhasználóval. A felület minden eleme grafikai jellemű és utal arra az aktivitásra melyet képvisel.
A program írás ideje alatt a meglévő megoldásokat az operációs rendszerből kell felhasználni. A felhasználónak csak egy programnak a használati elvét és az elemek használatát kell elsajátítani. Mindegyik következő programot a felhasználó könnyebben fog megtanulni és könnyen elsajátítani a használatát.
Minden Windows környezet számára készített program alaptulajdonsága hogy különálló programban hajtódik végre.
Egyidejűleg több program lehet beindítva és csak egy program az aktív (az aktív program fogadja az utasításokat a bemenő egységektől: egér, billentyű...). Mindegyik beindított program saját ablakában hajtódik végre és használhatja az operációs rendszer erőforrásait.
A grafikai felhasználó környezet elemei
A kinézet és a feladatok alapján az összes ablakot amely meg szokott jelenni több csoportba lehet felosztani:
- az operációs rendszer alapablaka (Desktop) vagy munkafelület, vagy asztal
- folderablak,
- dokumentumablak és
- párbeszédablak.
A bevezetőablak csak a Windows operációs rendszer beolvasásakor szokott megjelenni és több képecskét tartalmaz melyeket ikonoknak neveznek.
A folderablak kapcsolatban áll az adatok hierarchikus elrendezésével a Windows operációs rendszerben. A folderablakban találhatók folderek (alfolderek) amennyiben léteznek, és fájlok mint szervezett adathalmazok. Példa: My Documents.
A program ablaka egy felületet képvisel melyen a felhasználói program fut (végrehajtódik). A felhasználói program bizonyos terméket hoz létre melyet dokumentumnak neveznek. Példa: MS Word, Paint, MS PowerPoint,...
A párbeszédablakok különböznek már az előrelátott feladataik végett. Leggyakrabban figyelmeztető ablakokként jelennek meg, vagy bővebb adatokat és beállításokat kérnek a felhasználótól az operációs rendszer számára. A felépítésük egyszerű vagy öszetett lehet. Az összetett párbeszédablakok több lapot (TAB-ot) tartalmaznak. Példa: Display Properties.
A párbeszéd ablak mérete előre van meghatározva és nem lehet változtatni.
Eseményeken alapozott programok
A Windows operációs rendszer fontos tulajdonsága hogy jól észleli és felismeri az eseményeket, és reagál rájuk a beépített mechanizmusaival. Amikor a Windows egy eseményt észlel és felismer, az aktív programnak üzenettel próbálja jelölni. Az aktív program értelmezi az üzenetet, felismeri az eseményt melyre az üzenet vonatkozott és megfelelően reagál az eseményre.
A Delphi programcsomag lehetővé tesz olyan programok írását melyek csak bizonyos esemény megjelenése után hajtódnak végre. Az esemény a program végrehajtási ideje alatt bármikor történhet. A Delphi vagy más hasonló programnyelv segítsége nélkül a felhasználók nem tudnának kezelni eseményeket melyek tetszőleges pillanatban történnek.
Az eseményeken alapozott programok lehetővé teszik a felhasználóknak hogy a feladatokat tetszőleges sorrendben hajtsák végre. Ezeknél a programoknál a felhasználó bizonyos aktivitása egy vagy több eseményt indíthat meg. A programozás és számítógépek világában az események lehetnek: gomb lenyomása a billentyűn, egér megmozdítása, kattintás az egér gombjával, utasítás kiválasztása a menüsorból, ablak megmozdítása a felhasználó által, elért a beállított idő a számítógép rendszeróráján...
A Delphi-ben két alapesemény létezik:
- esemény melyet a felhasználó idézett elő és
- esemény melyet az operációs rendszer idézett elő.
A Windows programok készítését megkönnyebbítette az objektumorientált programozás (OOP) megjelenése.
Az objektumorientált programozás alapfogalmai:
- komponensek
- objektumok
- módszerek
- tulajdonságok
- események
A komponensek a Delphi-ben beépített elemek melyek többszöri használatra vannak előrelátva és az obejktumok létrehozására használják.
Az objektum az alapeleme a Delphinek melynek a tulajdonságai, módszerei melyek definiálják viselkedését és lehetőségük van az események felismerésére és reagálni a megjelenésükre.
A módszer programkód mely az objektumhoz van hozzárendelve és meghatározza hogy fogja az objektum manipulálni az információkat és hogy fog reagálni az eseményekre.
A tulajdonságok az objektum jellemzői mint: méret, elhelyezés, szín, vagy a szöveg fontja.
Az objektumorientált programozás három alapelven alapszik:
- Egybezárás (Encapsulation)
- Öröklés (Inheritance)
- Többrétűség (Polymorphism)
Az egybezárás azt jelenti hogy az objektum definíciójában van az objektumhoz tartozó összes adat (tulajdonságok) és művelet (módszer) tartalmazva. Példa: objektum - számítógépes rendszer.
Az öröklés azt jelenti hogy egy objektumot le lehet írni egy másik objektum leírásával. Példa: a hordozható számítógép leírása.
A többrétűség azt jelenti hogy több objektumnak lehet ugyanaz a módszere, de a megfelelő cselekedet át lesz véve attól az objektumból mely a módszert hívja. Példa: a szöveget meg lehet jeleníteni a képernyőn is meg a nyomtatón is.
A feledatok melyekre a DELPHI megoldást ad
A Delphi programcsomag Windows programok létrehozására szolgál, a PC számítógépek számára. A Delphi végső terméke egy végrehajtható program (.exe), amely feladatokat old meg a Windows operációs rendszerben amelyben készült.
A programnyelv melyet Delphi használ a Pascal korszerűsített változata melyet object Pascalnak neveznek. A Delphi első változata 1995-ben jelent meg, mint a Windows 95 megjelenésének közvetlen következménye.
Adattipusok, változók, deklarációk
Nevek - identifikátorok
A nevek illetve identifikátorok a programnyelv alapobjektumaik jelölésére szolgálnak, melyek: változók, állandók, típusok, fügvények és procedúrák. A Pascal-ban a név csak betűkből és számokból állhat.
Az első jel a névben betű kell hogy legyen.
A névben nem szerepelhet szóköz. Neveknek nem szabad használni fenntartott szavakat, szabványos fügvényneveket, adattipuselnevezéseket (integer, real, string...).
A Pascal a nevekben nem észleli a kis- és nagybetűket (Gim ugyanaz mint giM).
A változók és az állandók deklarálása a procedúra legelején történik (a procedure és a begin közott). Az alkalmazott kulcsszavak a var és const.
Adattípusok
A következő táblázatban vannak felsorolva a számok adattípusai, Bájtokban kifelyezett terjedelmük, valamint a számtartományok melyeket lefödnek.
| Adattípus | Terjedelem Bájtokban | Értéktartomány |
|---|---|---|
| ShortInt | 1 | -128 / 127 |
| Byte | 1 | 0 / 255 |
| Char | 1 | 0 / 255 |
| WideChar | 2 | 0 / 65.535 |
| SmallInt | 2 | -32.768 / 32.767 |
| Word | 2 | 0 / 65.535 |
| LongInt | 4 | -2.147.483.648 / 2.147.483.647 |
| Int64 | 8 | -9.223.372.036.854.775.808 / 9.223.372.036.854.775.807 |
| Integer | 4 | -2.147.483.648 / 2.147.483.647 |
| Cardinal | 4 | 0 / 2.147.483.647 |
| Single | 4 | 1.5 E-38 / 3.4 E38 |
| Double | 8 | 5.0 E-324 / 1.7 E308 |
| Real | 8 | 5.0 E-324 / 1.7 E308 |
| Extended | 10 | 3.4 E-4932 / 1.1 E4932 |
| Comp | 8 | -9.223.372.036.854.775.808 / 9.223.372.036.854.775.807 |
| Currency | 8 | -9.223.372.036.854.775.808 / 9.223.372.036.854.775.807 |
| Boolean | 1 | True / False |
| Variant | 16 | Varies |
A következő táblázatban vannak felsorolva a szöveg adattípusai:
| Adattípus | Értéktartomány |
|---|---|
| Char | egy karakter, kis abécé |
| WideChar | egy karakter, nemzetközi abécé |
| AnsiChar | egy karakter, kis abécé |
| ShortString | string 255 karakterig |
| String | Char-ok stringje bármilyen hossz |
| AnsiString | AnsiChar-ok stringje bármilyen hossz |
| WideString | WideChar-ok stringje bármilyen hossz |
Fenntartott szavak
A Pascal-ban a következők a fenntartott szavak:
| Fenntartott szavak | ||
|---|---|---|
| and | array | begin |
| case | const | div |
| downto | do | else |
| end | file | for |
| function | goto | if |
| in | label | mod |
| nil | not | of |
| or | procedure | program |
| record | repeat | set |
| then | to | type |
| until | var | while |
| with | - | - |
Szabványos fügvények
A Pascal-ban léteznek szabványos fügvények, néhány fel van sorolva:
| Jelölés | Fügvény |
|---|---|
| + | összeadás |
| - | kivonás |
| * | szorzás |
| / | osztás |
| abs | a szám abszolútt értéke |
| div | egésszámú osztás |
| mod | osztás maradékkal |
| sqr | négyzet |
| sqrt | négyzetgyök |
| sin | színusz |
| cos | koszinusz |
| tan | tangens |
| trunc | a tört egésszámú értéke (integer) |
| int | a tört egésszámú értéke (real) |
| frac | a tört tizedes számú értéke (real) |
Klasszisok
Kidolgozás alatt.
Kifejezések
Kidolgozás alatt.
Utasítások
Kidolgozás alatt.
Elágazások
Kettő elágazást lehet alkalmazni:
if ... then ...
A logikai állítás ederdménye az if és a then között igaz (true) vagy hamis (false).
Amennyiben az állítás eredménye igaz az Utasítás 1 fog végrehajtódni. Ellenkező esetben nem fog semmi sem történni.
Pélául:
if a = b then
d := 5;
if c > -3 then
gtd := 23;
if not((b*38-25*c) <> 15) then
abc := -35;
if ((a > 5) and (b < -9)) then
pera := 332;
Megjegyzés: a pontosvesszőt az utasítás végére kell tenni.
if ... then ... else ...
Az else kulcsszó és az Utasítás 2 használata nem kötelező, csak akkor van alkalmazva amikor szükség van rá.
Amennyiben az állítás eredménye igaz az Utasítás 1 fog végrehajtódni. Amennyiben az állítás eredménye hamis az Utasítás 2 fog végrehajtódni.
Például:
if a = b then
d := 5
else
d := -5;
if c > -3 then
gtd := 23
else
dfg := -5;
if not((b*38-25*c) <> 15) then
abc := -35
else
abc := 45;
if ((a > 5) and (b < -9)) then
pera := 332
else
pera := 31;
Megjegyzés: a pontosvesszőt az utasítás végére kell tenni.
case ... of ... end
A case utasítás az end kulcsszóval végződik. A case és az of kulcsszavak között található a változó mely állapotát kell kiviszgálni.
Az of és az else kulcsszavak között vannak felsorolva a változó egyes lehetséges értékei melyek után kettőspont válassza el az utasítástól mely az adott változó értékétől függően fog végrehajtódni.
Az else és az end kulcsszavak között található az az utasítás mely akkor fog végrehajtódni ha a felsorolt értékek között nem található a változó értéke az else kulcsszó előtti felsorolásban.
Az else kulcsszó használata nem kötelező.
Például:
case a of
1 : feg := 5;
2 : feg := 45;
3 : feg := 323;
else
feg := 0;
end;
Megjegyzés: a pontosvesszőt minden utasítás végére kell tenni.
Ciklusok
Három ciklus létezik:
for ...
while ... do ...
repeat ... until ...
Funkciók és procedúrák
Kidolgozás alatt.
Számsorozatok, fájlok
Kidolgozás alatt.